Megcsinálom az A Streckét - csakazértis...

A Strecke - csakazértis

2014-07-14 - A második A Strecke...

2016. június 24. - Bakó Csaba

A 2014-es A strecke részletes beszámolója:

 Pénteken korán indultunk, hogy biztosan legyen jó sátorhelyünk a Bad Goisern-i sportpályán kialakított kempingben. Az idő az autópályán szép volt, de a hegyek felett nagy felhők kavarogtak. Linz után a hegyek között már csak felhőket láttunk, napsütést nem...

 Szerencsére amikor odaértünk nem esett, így gyorsan sátrat állítottunk, aztán bementünk a városba. Én bringát vizsgáltattam, meg átvettem a rajtszámomat, a lányok meg közben nézték a városon belüli Eliminator versenyt. Aztán 5 körül csepegni kezdett, visszahúzódtunk a sportpályára, én meg a kocsi hátsó ajtaja alatt elkezdtem felszerelni a bringára a szokásos felszerelésemet.  Aztán az eső elállt, én meg visszamentem a tészta adagomat benyomni, ami az idén is finom volt, bar kissé keves. Az adagok nem voltak a távokhoz szabva sajnos...

 Este már nem esett, de azért úgy készültem, hogy előkészítettem minden meleg ruhát, hátha mégsem lesz jó idő...

 Éjjel fél 1 körül viszont újra esni kezdett, verte a sátor tetejét rendesen, én meg nem nagyon tudtam aludni, féltem, hogy esőben kell majd elindulni, és annál kevés rosszabb dolog van... No aztan 3 korul elállt szerencsére, és én is aludtam egy háromnegyed órát legalább.

 4-kor keltem, kontaktlencse berakás es reggeli energiaszeletek következtek, majd az időt és az eget nézve úgy döntöttem, hogy hosszú nadrágot veszek, nem a rövid nadrág és térdvédő párosítást. Ez jó döntésnek bizonyult.

 Felhős időben, de eső nélkül indultunk neki az első emelkedőnek. Viszonylag hátulról indultam, de az idén korábban érkeztem a rajthoz, ezért sokan jöttek még utánam is. Az emelkedőn visszanézve iszonyatosan sokan voltak mögöttem, ez azért jó érzés volt... Az idén a hangosbemondó szerint 781 induló volt az A Streckén, ez abszolút rekord.

 Aztán eljött az első hegy teteje, a Raschberg. 11 Km-en 900 métert emelkedtünk eddig. Az a „B” pont - ami 1.28 alatt megvolt, de félúton van egy egyszemélyes híd, ahol sok időt vesztettünk, mert várni kellett, összetorlódtak a népek rendesen...

 Ezután kis lejtő következett, majd a Hütteneckalm emelkedője, ez is jól ment, aztán hajtás az Ewige wand-ig. Innen most csak felhőket lehetett látni, nem is látszott a szakadék mélysége. Ezután van az a három méter magas sziklás lehajtó, ahol tavaly egy nagyot estem, de ezt már rutinosan vettem, leszálltam es levittem a bringát.

 Utána száguldás lefelé, de itt már elkezdett esni az eső rendesen...  Laachtal-ban mindig meglepődöm, hogy milyen magasak azok a lépcsőfokok a sikátorban lefelé...  Nem sok híja van, hogy előre essen az ember. A híd utáni lépcsőn már nem is ment le senki, én is inkább levittem, aztán hajrá az első időmérő pontig.

 7.58-kor érkeztem a Goiser brücke-hez, ez bíztató volt a tavalyi 8.05-hoz képest. Itt a lányok már vártak, de miután zuhogott, nem kértem a rövid ruhát, sem a plusz vizeket, csak a gél utánpótlást tettem el, majd egy gyors puszi után zúgtam tovább.

 Aztán jött újra az első emelkedő kb. fele, majd onnan jobbra fordulva irány Altaussee. Ez az emelkedő is jól ment, és miután most nagy társaságban tekertem a tavalyihoz képest, azt hittem, hogy sokkal előbbre is vagyok...

 Itt már kisebb kihagyásokkal folyamatosan zuhogott az eső...

 Aztán egy újabb hegy, aminek a nevet nem tudom, (K a metszeten) majd le Bad Ischl-be olyan úton, ahol a jobb oldalon folyt a folyó kb. 5 méteres szakadékban, de korlát nélkül... Élvezetes volt, de félelmetes is egyben.

 Innen újra felfelé vettük az irányt, volt néhány sáros rész, aztán egy kőkemény betonút ami valami sóbányához vitt fel. Ez meredekebb volt, mint a János hegyi kilátóba felvezető út, és nagyon-nagyon hosszú...

 Aztán az út átment murvásba és már tekerhetőbb volt, de érezhetően fogyott az energiám a gél-ek ellenére. Amikor felértem az etetőpontig, azt hittem jó időben vagyok, voltunk ott vagy 10-en, de senki nem sietett, mindenki tömte magába a vékonykolbászt meg a barnakenyeret. Én is..  Aztán még hamarabb el is indultam, mint a többiek, hogy biztosan meglegyen a limitidő 100-nál...

Itt újra a Hüttenackalm következett, ami elsőre rövidebbnek és kevésbé meredeknek tűnt... de itt mar túl voltam 90 Km-en és kb. 3.500 méter szinten...

Nyomtam, ahogy tudtam, eresztettem lefelé mint az őrült, a kisebb rövid emelkedőknél még kiállva is tekertem, de sajnos túl messze volt a limitpont, és 5 percet késtem..

Előttem már volt két spori is, akiket megállítottak, úgy látszik az idén komolyabban vették itt a szintidőt, mint tavaly.  Én ugyanis a saját órám szerint 7 percet késtem itt tavaly, de akkor még nem allítottak itt meg, csak a 130-nál. Most is jó lett volna tovább menni, legalább ugyanaddig, de kiszedtek sajnos, és az összes utánam jövőt is. (TL)

Szóval a 105-os időmérő ponthoz már nem jutottam el, amit az ismerőseim a weben figyeltek...

Az idei tanulságok:

- A Salzkammergut Trophy kihagyhatatlan :-)

- jobb formában voltam, mint tavaly, de szinte ugyanolyan időt mentem. Itt már inkább az állóképességen múlik a dolog, nem az erőnléten.

- illetve az időjáráson is sok múlik sajnos…

- nem vagyok messze a A Strecke szintidejétől, de többet edzeni nem tudok, és nem is nagyon szeretnék.

- egy dolgot viszont még ki tudnék próbálni:  egy könnyebb biciklit, hátha az számit annyit, amivel már szintidőn belül lehetnék. Egyébként a bringám nagyon jól bírta, semmi gond nem volt vele sem felfelé, sem lefelé.

- tegnap még úgy gondoltam, hogy jó lesz nekem a B Strecke is a továbbiakban, de ma már azt hiszem, hogy jövőre is megpróbálom az A-t. Ha kifognék egy jobb, esőmentes időt, az is számíthatna pár percet...

 

A kiállítás után visszagurultam az autóhoz és fürödtem egy nagyot. Majd miután 1 óra körül már elállt az eső, így a lányokkal délután át tudtunk tekerni Hallstadt-ba, utána pedig a tó másik oldalán Obertraun felé vissza. Este pedig Bad Goisern főutcáján néztük a még befutó A Streckés versenyzőket 8-9 között.  Ott kéne lenni egyszer közöttük.   Talán jövőre…

A bejegyzés trackback címe:

https://a-strecke-csakazertis.blog.hu/api/trackback/id/tr548837332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.