Megcsinálom az A Streckét - csakazértis...

A Strecke - csakazértis

2017-07-15 – Salzkammergut Trophy – B táv…

2018. június 26. - Bakó Csaba

Én az idén is A Strecké-re jelentkeztem természetesen…

Viszont két héttel a verseny előtt megbetegedtem, és több mint egy hétig egészen rosszul voltam, semmit sem tudtam edzeni.

Időközben Robi barátom, akinek már sokat beszéltem a Trophy-ról, eldöntötte, hogy idén ő is elindulna a Trophy-n, de a B távon.

E két esemény arra késztetett, hogy az idén átjelentkezzek az A távról a B távra.

Jól is tettem, mert az A táv rajtjakor - reggel 5-kor - nagyon zuhogott az eső, az első 36 Km-es időmérésnél több mint 200-an kiestek. Könnyen lehet, hogy én is köztük lettem volna.

No de a B táv 9-kor indult, és akkor éppen nem esett az eső. Viszont esett előtte és utána is jócskán, szóval esőkabátban vágtunk neki a rajtnak. Együtt mentünk Robi barátommal. Az első 36 Km-es ponthoz 3.20-as idővel értünk (az A táv szintideje itt 3.00 óra) és utána is lassabban mentünk, mint azt előzetesen gondoltam volna.

Én kb 8.30 illetve 9.00 órás össz-idővel számoltam az edzettségünket tekintve, de ennek ellenére az én időm 9.55 lett az idén, szóval nem tudtuk tartani az előirányzott tempót. Sokat pihentünk az etetőpontokon, illetve a B táv mezőnye látványosan lassabb, ezért bár a mezőnyhöz képest jól mentünk, mégis lassabban haladtunk.

A hegyeket jól megmásztuk, nem volt mélypont sehol. Ahol mindenki tolta, ott mi is toltuk, a Hallstadt-i szerpentinen majdnem végig feltekertem, és a Rossalm-ra is, bár csörlőzve rendesen.

A befutó előtti utolsó hegy is jól ment, lassan, de egyenletesen tekerve. Itt már kisütött a nap is, de megszáradni nem tudtunk, olyan csuromvizesek voltunk az esőkabát alatt. Az esőkabátot levéve pedig szétfagytunk volna, főleg a lefelé gurulásoknál.

Az utolsó egyenes kilométerek is simán mentek, a befutó után pedig teljesen jól éreztem magam, nem voltam ki, még sok Km belefért volna.

Egyszóval az eső ellenére jó verseny volt, jó volt a szervezés, nem volt defektem, sem esésem, szóval nagyon jól éreztem magam, igazából ez a nekem való táv, gondoltam magamban.

Robi kérdezte is, hogy tulajdonképpen mit szeretek én ebben, és azt hiszem, az a válasz erre, hogy a hosszú, de nem szívatós emelkedőket (meredek lehet, de nem köves, nem pörög ki a kerék…) illetve a murvás hosszú lejtőket, ahol kilométereken keresztül lehet száguldani 35- fölött. És persze a tájat, ami leírhatatlanul szép.

Én hogy mi lesz jövőre? Még nem tudom biztosan, de azt hiszem, hogy még egyszer megpróbálom majd az A távot :-)

A rajtcsomag átvétele:

trophy-2017.JPG

A célban:

trophy-2017-a-celban.jpg

A táv:

b_strecke-szintvonal.png

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://a-strecke-csakazertis.blog.hu/api/trackback/id/tr4914075415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.