Megcsinálom az A Streckét - csakazértis...

A Strecke - csakazértis

Kassa Singletrack Maraton – 80 Km táv

2018. szeptember 12. - Bakó Csaba

2018. szeptember 1, szombat,  Kassa,  Jahodná sí centrum.

Idén másodjára voltam ezen a Kassai versenyen, és most ismét csak azt mondhatom, hogy ez a legélvezetesebb verseny az általam már próbált MTB Maraton-ok között.  

(A Superior csapattal együtt neveztem, de ezen kívül más kapcsolatom velük nem volt.)

Idén nem tudtam a kassai ismerősömnél aludni, ezért gondoltam, még belefér egy péntek esti néptáncos buli, ami viszont kicsit hosszúra nyúlt.  Emiatt csak kb 3 óra alvásra volt időm,  aztán fél 5-kor keltem és 5-kor indultam el Kassára.   Az út 4 óra volt:  9 körül érkeztem meg Kassára, ráadásul idén némi terelőúttal, mert a Kassán átvezető út egy rendezvény miatt zárva volt.

Átvettem a rajtszámot, majd a szokásos WC-öltözés-energiaszelet-iso-bringaellenőrzés kör következett.   Szerencsére minden rendben ment és az idő is szépnek ígérkezett, ezért kevés plusz cuccot vittem,  csak a könnyű esőmellényemet és a géleket.

10 kor rajt,  együtt a középtávval,  ami abszolút jó ötlet volt, hiszen 45 Km-ig együtt mentünk, és így már az indulás utáni emelkedőkön beállt az erősségi sorrend,  nem előzgettek folyamatosan a később induló, de gyorsabb középtáv versenyzői.

A pálya nagyon jó állapotban volt és valóban 95%-ban erdei úton mentünk,  amiből a fele singletrack volt.  Ehhez mi nem nagyon vagyunk hozzászokva,  mert a magyar versenyen ilyen általában nincs, vagy csak elenyészően kevés.  Mármint ilyen típusú singletrack.   Talán csak a Bakonyerdő Maraton utolsó két kilométere hasonló.  Tetszett a pályában, hogy hullámos volt,  tehát nem voltak nagyon hosszú emelkedők és utána nagyon hosszú lejtők,  hanem néha még az emelkedő tetejét is látni lehetett, akkor pedig még kiállva is fel lehet tekerni, hiszen tudja az ember, hogy utána pihenés következik.

A legjobb singltrack rész a középtávban is benne van a 30-45 Km közötti rész.  Én ezt élveztem leginkább. Olyan  árkokon mentünk keresztül, ahol ha nem engeded el bátran a bringát lefelé, akkor lendületből nem mégy fel a szemközti, hasonló méretű emelkedőn, hanem megállsz, és ezzel teljesen megakasztod a mögötted jövő sort.  Mert hát sorban mentünk jónéhányan, hiszen itt előzni nem lehet.   De ezt az ember elfogadja, és csak a pályára figyel, ami itt megkívánja a teljes összpontosítást.  A súlypont rossz megválasztásával ugyanis nagyot lehet esni, pl. előre,  ha épp egy mély árkon halad keresztül az ember.

A hosszú táv része sima erdei út volt, amit látványosan kevesebben használtak, mint a középtáv útvonalát.  Nem is volt olyan izgalmas, és  a pálya is elhanyagoltabb volt,  sok ág lógott be mindkét oldalról.

Az utolsó pár Km-ben pedig nekem szokatlan volt, hogy kb. 300 méter szintemelkedést kellett még megtenni pont a vége előtt. A magyar versenyeken az utolsó kilométerekre már nem nagyon hagynak emelkedőt, olyankor már jobban szeret gurulni az ember, begurulni a célba.  No, hát itt nem így gondolták,  fel kellett tekerni ezt a kb. 300 méter szintet,  és csak kb. 1 Km volt lefelé a Síközpontig.  Ezt megjegyzem jövőre, hogy ne érjen majd meglepetés.

Összefoglalva,  a Kassai  a legjobb, legélvezetesebb, legtechnikásabb Maraton amit én próbáltam.  Ezt nem érdemes kihagyni !!

Én biztosan jövök jövőre is.

No és a képek:

Reggel korán keltem:

kassa-singletrack-2018-001.JPG

Már a Jahodná parkolóban,  rajtszám átvéve, feltéve,  öltözködés....

kassa-singletrack-2018-002.JPG

A rajt előtti pillanatok...

kassa-singletrack-2018-003.jpg

Verseny közben:

kassa-singletrack-2018-004.jpg

A pálya ilyen volt általában (sajnos ezen nem én vagyok...)

kassa-singletrack-2018-6.jpg

A letekert útvonal

kassa-singletrack-2018-7.jpg

A hivatalos térkép:

kassa-singletrack-2018-8.jpg

Master3 eredmények:

kassa-singletrack-2018-10.png

Salzkammergut Trophy – 2018 – „A” táv ismét…

Július 14, szombat,  Bad Goisern. 

(több kép az oldal legvégén :-) )

Idén azt mondtam, hogy csak akkor indulok el újra az A távon, ha sikerül egy másik bringát beszereznem, ami kevésbé nehéz. Egyébként a régi sárgám bőven elég a B távra.

Ez szerencsére most tavasszal sikerült és venni tudtam egy Cube Reaction GTC karbon bicajt,  29-es kerékmérettel,  3x10-es váltóval,  ami pont nekem való.

Az A táv most nagyon jól ment, kifejezetten élveztem, hiszen szép bringaidő volt, nem esett egy csepp eső sem, és nem is volt nagyon meleg,  kivéve délután a Hallstadt feletti résznél.   A campingben is nyugalom volt,  most aludtam a legtöbbet a verseny előtt, az eddigi A távos versenyekhez képest: legalább 4 órát.   

Az idén az új bringámmal az összes eddigi időmnél jobbat mentem :-)

Reggel 5.00 órakor indultunk Bad Goisern-ből,  és a 36-os limitpontnál,  amit most 8.00-ról  8.30-ra visszaemeltek,  még 40 perc előnyöm volt a szintidőhöz képest, aztán 79 Km-nél, Bad Ischl-nél még mindig volt majdnem 30 perc. Utána sok éves sikertelen próbálkozás után végre elértem a 116-os limitpontot is, bár ott már csak kb. 15 perc előnyöm volt. (A tavalyi 130 Km-es limitpontot is elértem volna vagy 20 perc előnnyel, ha még ott lett volna a limit, ahol tavaly…)   Aztán mentem tovább a Hallstadt-i tó körre, amit szintén szépen letudtam, de utána jött a Salzberg emelkedő...   Ott azonban teljesen elfogytam, és érdekes módon nem izomból, hanem tüdőből nem bírtam, lehet, hogy a meleg miatt, szóval ott nagyon lelassultam, de azért becsülettel feltoltam a bringát a Salzberg tetejére és legurultam a 152-es  limitponthoz, hogy legalább ne DNF-fel szálljak ki, hanem TL-tel, ami azt jelenti, hogy még mentem volna tovább, csak az szintidőbe nem fértem bele.  (DNF - Did Not Finish, TL - Time Limit)    Ott egyébként már kb.. fél óra hátrányom volt és kb 5 másik indulóval együtt állítottak ki minket egy lélegzetelállítóan szép helyen, ahol egy szurdok felett egy nagy híd ível át. (kép a végén)

A kiállítás után innen egyenesen legurultam Hallstadt-ba,  és onnan még visszatekertem Bad Goisern-be, ami még 13 Km-re volt.  Így lett az Endo track összesen 172 Km-es.  

Kb 5.000 méter szintet tekertem le tehát a 152 Km alatt, és még kb 2.000 lett volna hátra.

Nagyon élveztem az A táv mezőnyében tekerni, ez sokkal lendületesebb, mint a B távé.  Az útvonalat is kedvelem, sok szép részt kihagy az, aki csak a B távon indul.  Ráadásul így sokkal többet is  tudtam tekerni, mintha a B távon indultam volna.   Azt azért sajnálom, hogy megint póló nélkül jöttem haza, (csak az kap pólót, aki teljesíti a választott távot...)  pedig így, hogy sokkal többet mentem Km-ben és szintben is mint a B táv,  igazság szerint legalább a B táv pólóját megkaphattam volna. Javasolni is fogom majd ezt a kis figyelmességet a  szervezőknek.

Jövőre újra nekifutok az A távnak, talán kicsivel több edzéssel.

A rajtszámom és a szintvonal:

0-rajtszam-es-szintvonal.jpg

 A rajt előtt, reggel háromnegyed 5-kor:

dsc_0266.JPG

A Raschberg tetején reggel 6.22-kor:

sportograf-6-22.jpg

Szintén a Raschberg-en,  6.28-kor:

sportograf-6-28.jpg

Ewige Wand - először,  reggel 6.32-kor:

sportograf-7-32.jpg

Altaussee felé, reggel 8.53-kor:

sportograf-8-53.jpg

Ewige Wand, másodszor, 13.40-kor:

sportograf-13-40.jpg

Ez is:

sportograf-13-41.jpg

Lauffen, a sikátor után, a hídon, 13.49-kor:

sportograf-13-49.jpg

Hochmuth után, a Hallstadti tó irányában,  15.19-kor:

sportograf-15-19.jpg

A Hallstadt feletti Salzberg közepe tájékán, ez meredek volt, itt már csak tolni volt erőm,  17.07-kor:

sportograf-17-07.jpg

Itt állítottak ki, ennél a pontnál, 17,40 körül:

dsc_0268.JPG

De innen még haza kellett tekernem Bad Goisern-be, ami még vagy 20 Km volt (szerencsére már csak lefelé, vagy egyenesen).  Az útról látszott Hallstadt is:

dsc_0270.JPG

No és persze a brigám is megérdemli, hogy ide kerüljön, hiszen nélküle az egész nem jöhetett volna létre:

_20180526_184338.JPG

 

2018-07-08 – Duna MTB Maraton – Esztergom…

Miután itt tavaly is a középtávon mentem hasonló körülmények között, ezért azt gondoltam, hogy ez a verseny nagyon jól meg fogja mutatni, hogy mennyit számít az új bringa, azaz időben mennyit tudok javítani a tavalyi 4.27-es időmhöz képest.   Én titokban egy 4 óra alatti idővel lettem volna elégedett, de nem nagyon bíztam benne.

Aztán a verseny nagyon jól ment, jó helyről indultam, nem voltam nagyon hátul, nem nagyon kellett előzgetnem és engem se nagyon előztek.  Talán egyszer volt, hogy kicsit féltem, amikor egy nagy lejtőn egy hosszú traktornyomos részen véletlenül lejöttem az ideális ívről,  és belementem nagy sebességgel egy mély hosszanti nyomba, amibe nem nagyon szerettem volna, de nem tudtam elkerülni.  Szerencsére azonban meg tudtam oldani, és ki tudtam rántani az elejét,  mindenesetre ez meleg helyzet volt, könnyen nagy esés is lehetett volna belőle.  Az emelkedőket végig jól bírtam, sőt sok helyen, ahol a többiek már tolták, én feltekertem, gondoltam edzeni kell a Salz-ra.

Végül 3,57-es idővel értem célba J  és Master3-ban a 14. lettem.  Ha ennyit tudok javulni a Salz-on is időben, akkor már túl tudok majd menni a 130 Km-es ponton (ami most 116-nál lesz), ez nagyon bíztató a szombati Salz-ra nézve.  Mit ahogy az is, hogy az időjárás jelentés kellemes bringaidőt mond Bad Goisern-ben,  napocska-felhőcske,  esetleg némi zápor.   Ha ez is így összejön,  szerintem van esélyem szombaton a fekete póló megszerzésére.

Hamarosan meglátjuk. 

dunamaraton-2018-2.JPG

dunamaraton-2018-3.JPG

dunamaraton-2018-4.JPG

dunamaraton-2018-1.JPG

 

2018-06-09 – Crosskovácsi MTB Maraton…

 
A verseny előtt sokat esett az eső, tudtuk, hogy saras verseny lesz, de hogy ennyire !!!

Az agyagos-saras részeken csak tolni lehetett, mert egyszerűen beállt mindkét kerék. Kb. fél Km-en keresztül gyalog vittük a bringát.

Hosszú távon indultam, de csak a középtávot tudtam letekerni (az utolsó 20 Km-es hurokra már nem engedtek ki…)  de azt  becsülettel letekertem.  

A bringán pár dolgot cserélni kellett utána… Jövőre ha esik, kihagyom, ennyit nem ér…

 dsc_0071.JPG

dsc_0072.JPG

2018-05-27 – Szilvásvárad MTB Maraton…

 
Ez volt az első versenyem a tegnap frissen vásárolt CUBE Reaction GTC  bringámmal! 

A verseny szépen indult,  de sajnos ismét saras verseny lett belőle és teljesen összesaraztam a szép új bringámat mindjárt az első alkalommal.

Master3-ban  a 42 indulóból 16. lettem.   Ez már egészen jó eredménynek számít szerintem.  Cél az első 10-be bekerülni.

szilvas-2018-1.jpg

szilvas-2018-2.jpg

szilvas-2018-3.JPG

szilvas-2018-4.JPG

szilvas-2018-5.JPG

 

2018-05-05 – Tour-de-Tisza-tó…

Idén a lányom Merida Cross trekking bringájával mentem SPD nélkül,  ennek ellenére jó volt, élveztem. Lehetett bolyozni,  és nagyon nyomtam neki én is.

2.20 lett az időm,  bár ebből szerintem nem vonták le az induláskor elvesztett 6 percet, míg átértem a startvonalon (eléggé a végéről indultam…).

Jól esett :-) 

tour-de-tisze-to-2018.jpg